Az internet és a számítógépes hálózatok története

Az ARPANet

java

Ki ne lenne kíváncsi arra, hogy a napjainkban már elengedhetetlen internet hogy jött létre, és mi indulásának története Magyarországon? Mi is igazából az email és az FTP, vagy éppen a Java? Hasznos és érdekes információk következnek.

Szabványok, protokollok

client_server

Az RFC-k (Request for Comments) Az ARPANet kezdeti fejlesztési időszakában nemigen voltak még hálózati szabványok. Ezért a kutató-fejlesztők kitaláltak egy meglehetősen informális módszert a “szabványosításra”, az RFC-k módszerét. Ha valakinek volt valamilyen javaslata valamilyen megoldásra, akkor közzétette ezt egy ún. előzetes RFC-ben (draft RFC), az ARPANet társadalom megvitatta, kommentálta, javította a javaslatot, és végül megegyezéssel […]

Domain name server, böngészők

nevter

A történet folytatódik 1975-ben az ARPANet fejlesztés a Defense Communication Agency (DCA) felügyelete alá került. 1982-ben elkezdve, 1983 január 1-jére az ARPANet teljesen áttért a TCP/IP protokollszövetre. Ekkor kezdték használni az Internet kifejezést – az IP protokoll nevéből származtatva a szót – azt is jelezve ezzel, hogy az Internet hálózatok hálózata, hiszen az ARPANet-hez egyre […]

Client server, UNIX

www

További protokollok A már eddig említett alapvető szolgáltatásokhoz tartozó protokollok mellett további protokollok alkotják az Internet protokoll szövetet. A fontosabbakat megemlítjük ezek közül, megjegyezve, hogy ezek ügynök-szolgáltató (client-server) jellegű szolgáltatási körbe tartoznak.

Az Internet Magyarországon

dns

Az Internet magyarországi története teljesen összefonódott az Információs Infrastruktúra Program és az azt követő Nemzeti Információs Infrastruktúra program történetével. A program gondolata 1985-ben született, Vámos Tibor akadémikus merész kezdeményezésére. Gondoljuk meg, abban az időben, amikor minden hálózati termék szigorú embargó alá esett, egy országos kutatói számítógépes hálózat létrehozását javasolta Vámos Tibor. Szerencsére, az OMFB, a […]

IP cím, DNS

java

Csomópontok azonosítása az Interneten A forgalomirányítók az IP címeket használják a csomagok továbbítása során. Az IP címek egyediek a csomópontokra (node-kra). Pálda: 193.6.10.1 gold IBM R/6000 970 AIX 193.6.5.33 zeus SGI Power Series Irix Hasznos feljegyezni fontos csomópontok IP címeit. A csomópontok neveit a rendszergazdák vá-lasztják, nem egyediek. Példa: kuka az IIT-n: VAX 2000, VMS […]

További alapfogalmak

gopher

A névtér (domain name space) hierarchikus (max 127 mélységig mehet). Egy egyszerű név (simple name) max 63 karakteres lehet. A teljes tartománynév, csomópontnév pedig egyszerű nevek listája, a pont (dot) elválasztóval, egy tartománytól, csomóponttól a gyökér tartományig (csúcsig). (Ebben az absztrakcióban egy csomópont egy tartománynak felel meg!)

Névfeloldás

java

Ha egy kliens program hív névfeloldó – resolver – rutint, és az nincs a saját névfeloldó táblájában, megszólítja a névszolgáltatót (name-server), és kéri a név feloldását. A name-server köteles ismerni a zóna összes nevét, és azt is, hogy az egyes nevekhez tartomány tartozik-e, vagy csomópont. Utóbbi esetben tudja az IP címét is: ezt tehát feloldhatja.

Az elektronikus levelezés alapfogalmai

client_server

A hagyományos postai küldeményekhez továbbításához hasonlíthatjuk. Ott vannak postaládák (piros színű szekrények), amelyekbe bedobhatjuk a megcímzett, felbélyegezett leveleinket. Van postaszolgálat, ami kiveszi, osztályozza, továbbítja a leveleket, és végül kikézbesíti: bedobja a címzett postafiókjába (leveles szekrényébe). Innen a címzett kiemelheti és olvashatja az üzenetet.

Az elektronikus levelezés működése

email

Egy közbenső csomóponton futó MTA ideiglenesen sorokban (queue) tárolja a leveleket, amíg nem tudja azokat továbbítani, vagy postafiókba letenni. Sokszor gondot jelent a nagyméretű levelek ideiglenes tárolása: diszkkapacitást köt le, vagy gond lehet egy-egy olyan csomópont kiesése, ahol nagy számban vannak postafiókok, és nem lehet letenni ezekbe a leveleket. Gondot jelent egy rossz címzés is: […]