Szabványok, protokollok

archie

Az RFC-k (Request for Comments)

Az ARPANet kezdeti fejlesztési időszakában nemigen voltak még hálózati szabványok. Ezért a kutató-fejlesztők kitaláltak egy meglehetősen informális módszert a “szabványosításra”, az RFC-k módszerét. Ha valakinek volt valamilyen javaslata valamilyen megoldásra, akkor közzétette ezt egy ún. előzetes RFC-ben (draft RFC), az ARPANet társadalom megvitatta, kommentálta, javította a javaslatot, és végül megegyezéssel elfogadta az RFC-t. Ekkor az RFC sorszámot kapott és ezzel szabvánnyá (Internet Standard) vált: a számával lehet hivatkozni rá. Az első RFC-t 1969-ben S. Crocker publikálta. Manapság az RFC-k száma meghaladja a 2000-et. A módszer sikerét az akadémiai kutatók együttműködésre való hajlama segítette: bárki tehetett előzetes javaslatot, a közzétett javaslatot bárki kritizálhatta, javíthatta, széleskörű volt e megegyezés a végleges szabványról. Maga az ARPANet pedig a “szabványosítás” folyamatát gyorsította, a vita és megegye-zés a hálózat segítségével történhetett.

A korai protokollok

A korai 70-es években az ARPANet-re meglehetősen különböző számítógépeket kapcsoltak. Minden helyszínen volt egy interface message processor (IPM) csomópont, egy kiskapacitású miniszámítógép, a helyszínek közötti összeköttetéshez, de a helyszín bármelyik számítógépét rákapcsolhatták a hálózatra. Eleinte a TCP/IP protokollszövet még nem volt kialakítva, egy korlátozott lehetőségeket biztosító hálózatvezérlő programcsomagot használtak az ARPANet-ben. A szállítási réteghez tartozó protokoll az Network Control Protocol (NCP) volt.
1974 májusában V. Cerf és R. Cahn cikke az IIIE Transactions on Communication-ban, A Protocol for Packet Network Interconnecting címmel az első javaslat a TCP protokollra. Ezután következett az RFC szabványosítás: a TCP szabvány az RFC-793-ban található. Az átvitelvezérlő protokoll (Transmission Control Protocol, TCP) megbízható csatlakozásorientált protokoll.
A hálózatok közötti protokoll (Internet Protocol, IP) a üzenetcsomagok továbbításra szolgáló protokoll, az RFC-791-ben rögzített. A TCP és az IP az Internet legismertebb protokolljai, összefoglaló betűszavuk a TCP/IP. Függetlenek a hálózat alsóbb rétegeitől, a fizikai közegtől.
A TCP/IP protokollszövet annyira összekapcsolódott az Internettel, hogy néha el is felejtkezünk arról, hogy más protokollok is tartoznak az Internet protokoll szövethez. Nem részletezve tekintsük át a legfontosabbakat, a “hagyományos” szolgáltatásokra való pillantással.
Egyik legkoraibb szolgáltatás az már az ARPANet korában a számítógépes levelezés. A SMTP (Simple Mail Transfer Protocol, RFC-821) és a TMP (Text Message Protocol, RFC-822) a leg-alapvetőbb dokumentumok (1982-ben keletkeztek). Az RFC-937 már a mikroszámítógépes személyi levelező ügynök és a kiszolgáló gép közötti kapcsolatot szabványosítja, az RFC-1521 pe-dig a MIME (Multipurpose Internet Mail Extension) leírása.
Szintén korai szolgáltatás a távoli bejelentkezés. A telnet hálózati terminál protokoll az RFC-854-860 szabványokban rögzített. Általában egy ismert terminál emuláció és egy kapcsolatépítő a legfontosabb alkalmazási szoftver elemek. A kapcsolatépítéshez a telnet-nek a távoli csomópont azonosítóját (címét vagy nevét) megadva a kiépülő kapcsolat nagyjából egy közvetlen vagy modemes vonali kapcsolathoz hasonlít: minden begépelt karakter a távoli rendszerhez kerül. A távoli rendszer a viszony (ülés, session) létesítéshez rendszerint a bejelentkezési eljárást (login procedure) biztosítja, ha van számlaszámunk a távoli gépen, akkor azonosítónk és jelszavunk megadásával létesíthetünk viszonyt, ülést a kapcsolaton.
További alapvető szolgáltatás az állománytovábbítás. Protokollja az állománytovábbító protokoll (File Transfer Protocol, FTP, RFC-959). A szolgáltatásokat az ftp ügynök programok segítségével igénybe vehetjük.

Comments are closed.